2020.11.10
A Plútó Naprendszerünk legtávolabbi bolygója, egyben a Skorpió jegyének társuralkodója, amely lényegében 248 év alatt járja be az állatöv körét, szemben például a Jupiter 12, vagy a Szaturnusz hozzávetőleges 28 évével, így a leglassúbb mozgású bolygónak bizonyul, ami miatt viszont a legelnyújtottabb hatást fejti ki életünk bizonyos területeire, a bennünket érintő sorsfordulatokra, legyen az akár kedvezőbb, vagy akár kedvezőtlenebb hatású, már-már drámai színezetű. Mivel ennek az évnek az őszi hónapjai különösen sok feszült fényszöget tartogatnak a Bak jegyében járó Plútó részvételével, érdemes jelképesen feltérképezni e bolygó természetének mibenlétét, arcainak számtalan megnyilvánulását, melyek azonban jórészt a "sötét" árnyalatait vonultatnák fel egy festő palettáján. Akiknek pedig a születési képletében valamely égitest, vagy éppen egy bolygó csoportosulás, netán az Aszcendens a kos, a mérleg, a rák, vagy éppen az Ikrek jegyének 22. fokán, vagy annak néhány fokos hatókörében áll, még inkább fajsúlyos jelenleg e bolygó, hisz diszharmonikus hatásokat, legtöbbször így vagy úgy, de súlyos élethelyzeteket, nehezen megoldható problémákat, dilemmákat vetít előre. Ha egyáltalán nem vagyunk tisztában azzal, hogy épp egy plútói életkorszak kellős közepén járunk, nehezebb lehet kezelni a gondjainkat, hisz a tudatosság előre vivő szerepű lehet, bármilyen nehéz élethelyzetben, krízisben.
A Plútó, mint ókori isten az alvilágot uralta, így kapcsolódik hozzá a halál, az átváltozás, a lelkierő, az ellenállóképesség, a regeneráció, de ugyanakkor a hatalommal való lelketlen visszaélés, a manipuláció rejtett formái és a lélek sajátos torzulásai, melyek esetében szembe kell néznünk legmélyebb félelmeinkkel, esetleges sötét oldalunkkal, vagy a környezetünk kíméletlen bánásmódjával. Az általános nézet szerint ez a bolygó megszabadít minket minden fölösleges "sallangtól", azoktól a dolgoktól, amik nem szolgálják már a fejlődésünket, s ez által végül egy egészen új megvilágításban láthatjuk önmagunkat, úgymond újjászületünk egy másfajta életre, életszemléletre, amikor új energiaforrások törnek fel bennünk.
Bár e szavak jelentős mondanivalóval bírnak, mégis inkább csak szép "szóvirágok", ha éppen egy plútói átalakulás hosszú, akár 2,5-3 évre elnyúló fájdalmas időszakában járunk, és nem is értjük pontosan, hogyan kerültünk olyan lehetetlen, netán egyenesen pusztító helyzetbe, amely felemészti minden belső erőnket, hitünket, önbecsülésünket.
Még a pozitív fényszögeknél is számíthatunk valamiféle túlzott szenvedélyre, függőségre, finom manipulációra, a birtoklás vagy elismerés utáni vágyunk, esetleg a szexualitás szerepének meglepő felerősödésére, vagy általában olyan helyzetekre, amikben az elszántság, az érzelmi telítettség, a kísértések, és a kockázatvállalás egyszerre uralnak bennünket, legyen szó akár anyagiakról, karrierről vagy érzelmi, szerelmi kapcsolatokról. Negatív, kihívó fényszögeknél azonban az életpróbák, a hatások súlyosabbak, fenyegetőbbek, esetleg éppen az a probléma, hogy csak a tévedések és lehúzó folyamatok veszélyes örvényében ismerjük fel világosan őket, éppen akkor, amikor már nehéz változtatnunk a helyzetünkön, a fojtogató függőségeken, különösen abban az esetben, ha nincs kitől érdemi segítséget várni.
A Plútó sötét arcai közé tartozik többek között, hogy a fejünk felett döntenek hatalmi kérdésekben, vagy olyan választás, vagy helyzet elé kerülünk, ahol úgy tűnik, hogy csak a rossz és a rosszabb végkifejlet közül választhatunk. Ez talán akkor a legfájdalmasabb, és akkor tesz a legkiszolgáltatottabbá, ha a legközelebbi hozzátartozóink, barátaink, bizalmasaink révén kell elszenvednünk a történteket. Az is előfordulhat azonban, hogy a kezdetben kecsegtető, ártalmatlannak tűnő helyzetek, ajánlatok, kapcsolatok fordulnak hirtelen a visszájukra, amikor nehéz megőriznünk a morális értékrendünket, a saját értékítéletünket, mert rendre szóbeli erőszakba, a harmóniát megtörő viszályokba, anyagi manipulációba vagy valamilyen deviáns szexuális kicsapongásba akarnak bevonni, belerángatni bennünket akaratunk ellenére. Ha ellenállunk sokszor érzelmi büntetés, bűnbaki szerep, megalázottság, vagy egy fontos, vagy talán éppen életbevágó lehetőségtől való megfosztódás lehet a következmény, amelyet gyakran követ depresszió, önvád, és a félelmek és a tehetetlenség önpusztító sötét időszaka. Ilyenkor talán már nem is tudjuk kik vagyunk, mit is érünk, hová is tartunk, valójában mire lennénk képesek, de mégis az a feladatunk, hogy újra megtaláljuk a hiteles "énünket".
A diszharmonikus plútói fényszögek szinte mindig a terveink és a prosperálás valódi útjába állnak, s olyan időket jelölnek, olyan destruktív erőket hoznak mozgásba, amikor nehéz önzetlen szövetségeseket találni, amikor az együttérzést és a megértést igen szűken mérik irányunkba, még azok is, akikért talán sokat tettünk, akiknek sokat adtunk. Talán most ismerjük fel, hogy egy ésszerű kompromisszum és a tiszta nyílt kommunikáció lehetősége elveszett valakivel kapcsolatosan, ami patt helyzetet alakít ki, és egy szimbolikus lövészárok alján érezzük magunkat, ha mégis cselekvésre szánnánk magunkat. A Plútó ugyanakkor katalizátorként viselkedhet nem csak saját fejlődésünk, hanem mások fejlődése érdekében is, aminek a felvállalása szintén feladatunk lehet, még akkor is, ha érezzük nem szívesen teszünk neki eleget. Néha fel kell derítenünk mi rejlik egy hozzánk közel álló személy némasága és elidegenedése mögött, és akár kényes kérdésekről is szót kell váltanunk vele, bármennyire is megterhelő lehet ez.
Mivel ez a bolygó a mélységgel, a tudatalattival, az ösztönössel is szoros kapcsolatban áll, elnyomott, akár a múltból fakadó érzelmi sérüléseink, kételyeink is a fókuszpontba kerülhetnek, de azért gondoljuk meg jól, kit avatunk a titkainkba, a bizalmunkba, kinek beszélünk kínzó problémáinkról. Jó megoldás az is, ha önsegítő könyveket, felemelő irodalmi olvasmányokat olvasunk, kiéljük a kreatívitásunkat, növeljük a szellemi és testi állóképességünket és nem utolsó sorban ésszerűen bánunk az anyagi tartalékainkkal. Ha nem vagyunk annyira kiszolgáltatva, jobban elviselhetjük az emberek közönyét, rosszindulatát, vagy a váratlan negatív fordulatokat. Ez most nem az ellazulás időszaka, mert csak szívós kitartással, kellő önuralommal, a részletekre való teljes odafigyeléssel biztosíthatjuk életünk kereteit.
A Plútó által uralt sötét időszakban biztosak lehetünk benne, hogy csak a nehezebb, a rögösebb és talán a magányosabb út a miénk, minden ellenkező esetben a saját önvalónk, és a szabad akaratunk elvesztése a fizetség. Lehet, hogy követtünk el tévedéseket, hogy megtévesztettek minket, de ne rögzítsük ezeket sorssá és próbáljunk a magunk módján tenni ellene. Támaszkodjunk arra, ami még megmaradt nekünk, vagy csendben, fokozatosan, következetes munkával érleljünk ki magunkban új képességeket, új stratégiát, amiket akkor tudunk majd hasznosítani, ha kitisztulnak körülöttünk a dolgok, és átláthatóbbak lesznek a körülményeink. Figyeljünk a belsőnk jelzéseire, figyelmeztetéseire, az ómenekre, hogy mikor vonuljunk vissza, és mikor cselekedjünk aktívan, hogy útját álljuk a pusztító erőknek származzanak azok akár belőlünk, akár a külvilágból, mindezt a túlélésünk érdekében. És igen, talán tényleg túl kell, és túl is fogunk nőni önmagunkon, és a sebeinkkel, a veszteségeinkkel, a meghasonlásainkkal együtt is érezzük, hogy ez már egy "másik" élet lesz, nem jobb, talán nem is rosszabb, de mindenképpen más, mint amit eddig éltünk.
Mivel június havában teljesen pontossá, azaz, egzakttá válik a halakban járó Neptunusz kihívást jelentő fényszöge, azaz kvadrátja a Jupiterrel, az elkövetkező időszak nagyobb tudatosságot, következetességet igényel tőlünk, ha nem akarunk rossz...
Amikor április harmadik dekádjában a nap a kosból átlép a bika jegyébe, már túl vagyunk a tavasz télből átvezető eufórikus szakaszán, a fénylő krókuszok és az élénksárga aranyfák és nárciszok kirobbanó virágzásán, ugyanakkor az ez idő tájt kiültetett palánták m...
Bár már a mai nappal lezáruló hét is tartogathatott sokak számára megrázkódtatásokat, nehezen kezelhető váratlan helyzeteket, kommunikációs nehézségeket, a következő hetek csillagállásai sem lesznek kevé...