Jelen helyzet: Nefelejcs
A nefelejcs igen népszerű virága volt a viktoriánus kornak, és annak ellenére, hogy volt némi tragikus üzenete is, elsősorban a feltétlen hűség, és az állhatatos szerelem jelképeként tartották számon. Egy emlék, a múltad egyik szereplőjének felbukkanása, netán egy fájó búcsúzás kerülhet most az életed fókuszpontjába. Talán lezáródik egy korszak, vagy egyszerűen egy náladnál erősebb erő más irányt szab a sorsodnak, amellyel, mint egy folyó két partja, elválasztja egymástól a szerelmeseket vagy a barátokat. Hogy ez átmeneti elválás, vagy végleges búcsú, az idő fogja megadni rá a választ. Légy türelemmel és tartsd életben a szép emlékeket, ugyanakkor légy nyitott az újra is, és éld a jelen pillanatot annak minden örömével és szomorúságával együtt. A hiány és a várakozás nagyon édes is tud lenni, melyet a viszontlátások különösen izgalmassá tehetnek. Bárhogyan is végződik azonban a történet, ne feledd, hogy az elválás bár szomorú lehet, néha mégis egy boldogabb jövő kezdetét jelentheti.
Segítő, illetve gátló tényezők: Gyöngyvirág
A májusnak ez az ellenállhatatlanul kedves fehér virága, amelyet gyakran kötöttek menyasszonyi csokorba is, az önzetlen szeretetet és az ezzel járó megbecsülést jelképezi. A kapcsolat tisztaságát, egymás feltétel nélküli elfogadását és az odaadást jelképezi. Ez a kapcsolat valószínűleg olyan, amely kölcsönösen teljessé teszi az életünket, és ahonnan nem kívánkozunk el, nem érezzük soha börtönnek. Ha ezt a virágot húzod, akkor a Te életedbe is hozhat őszinte szerelmet, meleg barátságot, bizalmat, ragaszkodást, akár a társad felé, akár a gyermekeid vagy a szüleid vonatkozásában. Számíthatsz rá, hogy az életedbe újra visszatér a boldogság, s megújulhat a megfakult szerelem. A tökéletes kapcsolat, persze csak egy illúzió, ezért fontos, hogy mindennap tegyünk valamit a saját hús-vér kapcsolatunkért, a társunkért, hogy értékeljük, amink van, ameddig még nem késő.
Jövőbeli kilátások: Sarkantyúka
Ez a virág a veszteségek miatti mély szomorúság jelképe. Olyan állapotot jelez, amikor nehezen múlik a fájdalom, s a világ színtelennek és statikusnak tűnik. Olyan, mintha megállt volna az idő az életnek ezen a szomorú állomásán, és nincs semmi, ami fontosabb lenne, mint a visszahozhatatlan fájó múlt. Egyedül az önmarcangolás tölti be az érzelmek helyét, s a hiábavaló kérdések teljesen eluralják a mindennapokat. Enyhébb esetben túlzó nosztalgia, esetleg a hideg valóság elöli menekülés és tétlen várakozás jelenti az akadályt abban, hogy újra felvedd az élet fonalát, és elfogadd, hogy ami elmúlt az végleg elmúlt, nincs mit tenni ellene. Ennek a virágnak a vidám színe azonban emlékezetet rá, hogy a jövő tartogat még számodra is boldogságot, ezért semmiképp sem szabad feladnod a reményt! Bár az élet néha fájdalmas változásokat kényszerít ki, ezek azonban semmiképp nem egyedül a Te kudarcaid, s nem vonnak le semmit az értékességedből.
