Hekáté
Hekáté nagy hatalmú istennője a görög mitológiának. Az alvilág félelmetes istennője, ami külsejében is megnyilvánul. Három feje van, s a hajában kígyók tekeregnek.
Mint Hold-Istennőt tisztelték, de főleg az újhold, a holdfogyatkozás istennője ő.
Ilyenkor eltűnik a fény, az éjszakai sötétség pedig tele van veszélyekkel, félelelmekkel, bizonytalansággal. Lelkünkben is hasonló érzések lesznek úrrá.
Az éjszaka után azonban minden újra fénybe borul, tehát ez valaminek a kezdeteként is felfogható. Hekáté üzenete az, hogy ne próbáljunk magunkban semmilyen problémát elnyomni, inkább hagyjuk a felszínre kerülni. Nézzünk vele szembe, mert ellenkező esetben súlyosbítjuk a helyzetünket. Belső megérzéseinknek, álmainknak, intuíciónknak fontos szerepe lesz az elkövetkező időszakban, nem hagyhatjuk őket figyelmen kívűl.
Elkerülhetetlen változások előtt állunk akár belső lényünk, akár külső körülményeinket illetően. Hekáté a keresztutak istennője is, így jelenléte valószínűleg arra utal, hogy nehéz döntéshelyzet előtt állunk. Valószínűleg valami fontosnak lejárt az ideje az életünkben, s most helyet kell adnunk az újnak. Ha ezt idejében felismerjük elkerülhetjük Hekáté pusztító arcát.
Nyomasztó, magányos időszakot élhetünk meg félelmekkel, aggodalmakkal, amikor igen körültekintően kell kezelnünk mindennapi dolgainkat.
A régitől való elválás azonban lehetőséget ad a megtisztulásra, a megbékélésre.
Illusztráció: Ann van Eps
