Az érzelmeid tengerén

Néha a látszólagos nyugodt felszín alatt akaratlanul is az érzelmeid veszik át a főszerepet, így minden történést, emléket, vágyadat ezen az érzékeny szűrőn át látod. Ilyenkor rád törhet valamiféle keserédes nosztalgia, hamis megbánás, túlzott adakozókedv, sőt megtörténhet az is, hogy hirtelen valaki olyan iránt vágyódsz, aki valójában sosem volt igazán a tiéd, vagy már rég lezártad vele a múltad egy jelentős fejezetét. A benyomásaid és az érzéseid mélysége, zűrzavara kissé ellenőrizetlenné válhatnak, ezért jobb, ha egyelőre nem terhelsz vele másokat, mert még te sem tudod igazán, hol vannak a stabil tájékozódási pontjaid, s a nyugtalan és félreérthető szavak, az önsajnálat vagy a kiszámíthatatlan érzelmi reakcióid, döntéseid könnyen bajba sodorhatnak. Adj tehát most némi kifutást az érzelmid telítettségének, a kavargó hangulataidnak, az esetleges szomorúságodnak, és fogadd el, hogy néha fel kell kavarodnia benned a múlt vagy egy fájó esemény állóvizének ahhoz, hogy végül tisztábban lásd akár önmagad, akár a történéseket, ugyanakkor tudd azt is, hogy ez a pillanat még nem tesz alkalmassá hosszú távú döntések meghozatalára, vagy olyan engedményekre, amikről magad is tudod, hogy már a múltban sem hoztak eredményt.