Jóban önmagaddal és az életeddel - A homlokcsakra kiegyensúlyozása

Jóban lenni önmagunkkal, elfogadni az életünket, mindazzal a jóval és rosszal, ami megtörtént már velünk életünk során, életbölcsességet, érettséget igényel, mely híján könnyen áldozatul eshetünk saját félelmeinknek és hangulatváltozásainknak épp úgy, mint mások kényszerítő erejének.
Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy az ismétlődő kudarcok, a szeretetlen, nehéz kapcsolatok, a sértő és igaztalan kritikák miatt olyan romboló érzések lesznek úrrá rajtunk, melyek megakadályozzák, hogy értékeinkre, egy boldogabb jövőre koncentráljunk. Gondolkodásunk ilyenkor jobbára beszűkül, és negatív meggyőződéseink lassan, de biztosan valóban megfosztanak bennünket attól, hogy igent mondjunk önmagunkra és elvessük a "jó" magvait. Ahhoz, hogy újra derűlátóan és reménykedőn tekintsünk önmagunkra, és az életünkre, egyensúlyba kell hoznunk a homlokcsakránkat, mellyel egy olyan gyógyító folyamat veheti kezdetét, amely végül igazolja, hogy mi is megérdemeljük a jóságot, szeretetet, az egészséget és prosperitást.


A csakra szó szanszkrit eredetű szó, mely kereket jelent. E maghatározással először a Védákban, a hinduk szent könyvében találkozhatunk, mely feltehetően i.e. 2500 évvel ezelőtt keletkezett. A csakrákat felfoghatjuk úgy is, mint igen érzékeny energiaközpontokat, melyek a normál emberi szem és agy által nem érzékelhetők közvetlenül, ugyanakkor hatással vannak az emberi szervezet működésére, egészségére. A hét fő csakra mindegyike a szervezet más és más területeinek működésére van hatással, közvetetten pedig érzelmi, szellemi és intellektuális életünket is befolyásolja.
Mivel a csakrák kölcsönhatásban vannak egymással, ha a csakrarendszer valamelyik eleme meghibásodik, vagyis a szabad energiaáramlás csorbát szenved, akkor az érzéseinkben, életszemléletünkben is megmutatkozik, s lelki és testi bajokban ölthet testet.
Az egymás fölött elhelyezkedő és lótuszvirágként ábrázolt hét fő csakra különböző színekhez köthető, akárcsak a szivárvány színei. A színek érzelmeinkre gyakorolt hatása már régóta ismert tény, így a homlokcsakra esetében az indigókék szín az, ami hűvös, kissé steril, nem e világi hatásával járul hozzá, hogy magasabb perspektívából, tapasztalatink bölcsességével lássunk rá az életünkre és benne önmagunkra.
Míg az első csakra vörös színe elsősorban a fizikai biztonságunkhoz, alapvető szükségleteink megteremtéséhez, ha úgy tetszik a túlélésünkhöz kötődik, addig a homlok-, vagy másképpen a harmadikszem csakra az érzelmi biztonságunkat, testi jó közérzetünket szolgálja oly módon, hogy hajlandóak vagyunk feljebb lépni az önszeretet és önbecsülés lépcsőjén, megbízunk ösztöneinkben, és elszántak vagyunk abban, hogy számunkra kedvező döntéseket hozzunk.


Vajon mely jelek utalhatnak arra az életünkben, hogy nincs egyensúlyban a homlokcsakránk, amelynek következményeképp érzelmi és testi bajok zavarhatják meg a harmóniánkat?
  • Túl szövevényesnek és megterhelőnek érezzük az emberi kapcsolatokat
  • Elzárkózunk a kapcsolatok elől, túl sok időt töltünk egymagunkban
  • Intuíciónkat, ösztönös megérzéseinket gyakran elnyomjuk, s inkább a racionális oldalunkra hallgatunk
  • Hajlamosak vagyunk alacsonyra tenni a mércét a kapcsolatainkban
  • Sokszor tapasztaljuk, hogy a félelmeink irányítanak bennünket a cselekedeteinkben
  • Negatívan gondolkozunk önmagunkról
  • Félünk, hogy rosszakaróink ártani tudnak nekünk
  • Csalódások, árulások után nehezen állunk talpra
  • Sokszor hasonlítjuk magunkat másokhoz
  • A megtermékenyítő képzeletet, álmodozást kizárjuk az életünkből


Mi az, amit tehetünk azért, hogy őszintén higgyünk abban, mi is megérdemeljük a bőséget, boldogságot, a teljes életet, hogy aktív szereplői lehetünk sorsunk alakításának? Hogy ne adjuk azt mások kezébe fontos döntéseknél, még akkor sem, ha úgy érezzük, másokhoz viszonyítva erőfeszítéseink többször fulladnak kudarcba, nemegyszer mások gáncsoskodása, vagy éppen saját kishitűségünk miatt?
  • Cselekedjünk bátran saját meggyőződésünk és józan ítélőképességünk szerint
  • Bízzunk benne, hogy a hibák, tévedések idővel kijavíthatók
  • A fáradtság és túlhajszoltság gátolja a tisztánlátást, mivel fölösleges aggodalmakhoz vezet, ezért szánjunk elég időt a regenerálódásra, gyógyulásra
  • Viszonyuljunk több humorral és együttérzéssel önmagunk iránt
  • Az inspiráló, felemelő zenék, olvasmányok, filmek jó irányba befolyásolhatják érzelmi állapotunkat
  • Legyünk kellően rugalmasak, ugyanakkor türelmesek életünk negatív eseményei iránt
  • Hallgassunk a belső hangra, intuíciónkra
  • Viseltessünk nagylelkűséggel mások jó sorsa iránt, még akkor is, ha úgy érezzük, nekünk magunknak nincs okunk az ünneplésre
  • Induljunk el az önismeret útján, hogy tisztábban lássunk vágyainkkal kapcsolatban
  • A spirituális olvasmányok, tanulmányok hasznunkra válnak, de időnként adjunk teret játékosabb énünknek is
  • -A meditáció, a jóga, a séták a természetben segítik ellazulásunkat, világos gondolkozásunkat
  • Merjünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, képtelenek vagyunk kitörni a negatív gondolatok önpusztító spiráljából

Homlokcsakránk kiegyensúlyozása idővel segít bennünket abban, hogy akkor is a remény és a hit uralja az életünket, ha nem mennek túl olajozottan a dolgaink, és a nehézségek lassan, de biztosan felőrlik a derűlátásunkat, egészséges optimizmusunkat. Mivel a külső eredmények sok esetben nem tükrözik vissza személyes értékünket, nem érdemes állandóan másokhoz hasonlítani önmagunkat. Ha úgy érezzük, kimerültek, elcsigázottak vagyunk, netán betegség ver le a lábunkról, adjunk magunknak némi pihenőt, amit feltöltődéssel, gondolataink, életszemléletünk felülvizsgálatával tölthetünk, hisz a tanulságok levonása, a megtermékenyítő szünet javítja érzelmi és fizikai állapotunkat, segíti későbbi elhatározásainkat.
Cornélia