A Főpapnő a Mágus ellenpárja, övé a kettes szám, ami a kiegészülés száma is, és a passzív befogadó elvet testesíti meg. Ő képviseli a türelmet, mert tudja, hogy egyszer mindennek eljön az ideje. A képen lévő nőalak könyvet tart a kezében, amit a köpenye félig eltakar. Ez ősi, rejtett tudást szimbolizál, ami nem nyilvánul meg mindenki számára, és mindig csak a megfelelő pillanatban. Azt is jelzi, hogy a lényeg nem mindig látható, és, hogy nem szabad minden titkot erőszakosan felfedni. Ő a híd a látható és a láthatatlan világ között. A lélek kettős, ezért nehéz megismerni saját rejtett érzéseinket, vágyainkat, pedig a Főpapnő éppen erre invitál minket. Ezt a templomot ill. termet tulajdonképpen az önismeret templomának is tekinthetjük. Ez a nőalak elfogadja az élet kettősségeit, és a Mágus aktivitása után több körültekintésre, és elmélyülésre bíztat. A köpönyeg kék színe az érzelmeket, a tudatalattit, a víz elemet, s egyben az intuíció és a belső hang fontosságát szimbolizálja.